Home / Blog / Delfines kalandra fel!

Delfines kalandra fel!

Delfines kalandra fel!!! ????

Ma este Murat doktor bácsi eljött hozzánk a hotelbe. Eddig csak telefonon vagy e-mailben beszélgettünk; az első személyes találkozásunk ma volt. Igazából még kedvesebb mint gondoltuk, Botival azonnal megtalálta a közös hangot (mondjuk Botival nem is nehéz 😉 ). Reggeli után küldi értünk az autót és indulunk a delfinekhez az első terápiás foglalkozásra.
Nagyon izgatottan várjuk a holnapot! Képes beszámolóval délután jelentkezem.
????

Day 1.
Első? terápiás foglalkozás.
Korán ébredtünk, mindhárman nagyon vártuk már ezt a napot. Reggeli után, a doki bácsi jött értünk és indultunk a delfinközpontba.
A terapeuta aki Botival foglalkozik már várt minket és rövid ismerkedés után egyutt, oda mentünk a delfinekhez. Megbeszéltük, hogy ha Botinak az segít, én is bemehetek a medencébe. (Amúgy ezt a terápia felépítése miatt nem szokták engedélyezni. És végül nem is mentem be, mert Boti szuper bátor volt!)
3 delfin úszkált a medencében: Big Ada, Small Ada és West. Az állatok érdeklődése irányunkba legalább akkora volt, mint a mienk. Boti először csak a medence szélén, láblógatva figyelte őket, sőt Big Adának a szájába még kis jutalomhalacskát is tett. Ami elsőre egy nagyon bátor dolog ám! Képzeljétek csak el! Először van testközelben a Delfinekkel és egy kis természetes távolságtartáson kívül, semmi félsz nincs benne! Hatalmas dolog!!!
Aztán elérkezett a pillanat, amikor a terapeuta úgy találta beviszi Botit a vízbe. Kicsit ugyan meglepődött, de aztán teljesen lekötötte a figyelmét az állatok közeledése, viselkedésük figyelemmel kísérése. “Énekeltek” neki, finoman odabújtak hozzá, hagyták, hogy Boti a saját ritmusában érintse meg őket, ott és ahogyan ő azt szeretné. Nagyon meghitt pillanatok voltak ezek, amiket szavakkal leírni nem tudok, de talán érzitek mire gondolok! 

For my english followers:

First day of ? therapy.

We woke up early in the morning, as we were waiting for a long time for this day to come. After breakfast, the doctor came for us and then we headed straight down to dolphin centre.
The therapist, who treats Botond was already waiting for us, and after a short greeting we went to see the dolphins together for the first time.
We discussed, that if it helps Botond I could go in to the pool together with him to meet the dolphins. (Although due to the structure of the therapy, normally this is forbidden, but after all it went fine and He didn’t need me, my little boy was super brave!)
There were 3 dolphins in the pool: Big Ada, Small Ada and West. The animals interest was quite big towards us, such as our attention to them .
At first, my little boy was only observing the dolphins, putting his legs into the water, from the side of the pool. He even put some little treats into Ada’s mouth, in a form of a fish, which is quite the achievement, just imagine!
This is the first time he met the dolphins face-to-face, and apart from a little natural distance keeping, he was doing just fine! Such a great thing to witness!!
Then a short while later, came the moment when the therapist decided he would bring my little hero inside the pool. At first he was very surprised, but later he committed his attention to the dolphin’s behaviour.
They greeted Botond by “singing” to him, then they snuggled up to him very gently, letting him getting used to their presence on his own pace.
This whole experience was a very touching thing for me, I can’t even describe it with words, but I’m guessing you know what I mean!

Day 2.
A mai foglalkozás igazán különleges volt! Miután nehány percig a parton ülve üdvözöltük a delfineket, nem csak Boti és a terapeuta, hanem a férjem is bement a vízbe.
Mindhárom delfin különös óvatossággal, lassan, Boti nyugodtságát figyelembe véve közelítettek hozzá. Kicsi Ada ismét hosszasan és többször énekelt neki. Boti ez alkalommal nem hagyta szó nélkül és a maga nyelvén beszélt hozzájuk. A terapeuta biztatta, dicsérte ezért, ami természetesen nagyon tetszett a kisfiamnak és amitől persze még hangosabban énekelt Ő is.
Annyira sikerült felkelteni az érdeklődését a delfinek iránt, hogy le sem vette róluk a szemét. Valamelyik delfin mindig csinált valami érdekeset körülötte vagy éppen vele, igy a figyelme nemhogy lankadt volna, inkább még jobban belemerült. Kicsi Ada például a víz alatt énekelt, ilyenkor buborékok jöttek fel a vízből, amin persze jót kacagott Boti.
West először trükkösen a lábai alá úszott és felemelte azokat, majd addig ügyeskedett amíg a feneke alatt feltolta és igy Botond a víz tetejére került. 😀
A terapeuta, (akit ha lehetne haza vinnék mert olyan pozitív kisugárzása van, hogy a jelenlétében eszméletlen nyugalom jár át!) azt mondta, Boti elég felkészült ahhoz, hogy holnap a delfinbe kapaszkodva ússzon.
Nos, izgatottan várjuk! 😉
???

Day 3.
Csodanap ???

Day 4.
A mai ? terápiás foglalkozás délután volt; délelőtt ezért a doki bácsi sofőrje elvitt minket az Antalya Aquarium-ba, ami egy nagyon szuper, mozgássérült barát hely, különleges tengeri halakkal, cápákkal.
Finom ebéd és délutáni pihenés után, frissen indultunk a delfin központba. Kicsi Ada, amint érezte Boti jelenlétét a medencénél, már úszott is oda és üdvözölte őt. A férjemmel pont azt beszéltük, hogy szinte érezni lehet a vibrálást kettejük közt. (Tiszta Avatar 😉 )
Ma már szinte nehány perc is elég volt ahhoz, hogy Boti a vízbe kerüljön. Eddig ugyanis mindig lassan, a medence szélén csücsülve játszott velük, utána vitte csak be a terapeuta, de most látszott rajta, hogy szeretne már bemenni.
Ilyenkor a delfinek mindig finoman bújnak hozzá, de ma érezték Botin a határozottságot és kicsit merészebbek voltak ők is. Egyszerre hárman puszilták, oda bújva énekeltek neki.
Tudjátok, vannak pillanatok, sőt percek a terápia alatt, amikor megállni tűnik az idő, amikor tiszta csend tölti be a helyet és amikor érezni lehet a boldogságot! 

Köszönöm a sok kedves üzenetet, kommentet tőletek! Sokat jelent számomra, hogy drukkoltok Botinak!

Day 5.
Bátorság és magabiztosság.
Ez a mai foglalkozás mottója. Amikor felértünk a medencéhez, kicsi Ada szokás szerint azonnal oda úszott és üdvözölte Botit. Gyors átöltözés után, kezével mutatta (aki esetleg nem tudja, a kisfiam nem beszél),hogy már menni szeretne a delfinekhez a medencébe.
Át is adtam a terápeutának és rövid bevezető után be is mentek a vízbe. Már nem kell kérni, hogy simogassa meg őket, vagy, hogy ölelje át őket! Ráemeli a karjait a delfinekre, megfogja az uszonyát vagy éppen az orrát, beszél hozzájuk (Boti nyelven), és most először a labaival tempózott a medencében. Egyre érdeklődőbb is, figyeli mi van a víz alatt, és amikor odabújnak hozzá, többször megfigyeltem, hogy ráhajtja a fejét a delfinekre. Hogy ilyenkor vajon mit érezhet, nem tudom?! De fantasztikus látvány!

Day 6-7.
Amikor nem a delfineknél vagyunk, akkor is a delfinek a téma nálunk. Boti a minap rajzolt. Kék színnel tengervizet, bele pedig kicsi Adát. Közösen pedig rá is írtuk: ADA <3
Ezt a rajzot aztán Boti a kezében tartva hozta el a következő terápiás foglalkozásra. Természetesen Ada, oda úszott üdvözölni Botit a medence széléhez, megmutattuk neki a rajzot, majd a központ tulajdonosa kérte, hogy kitehetné e az irodában a falra a “művet”?! 🙂
Már két olyan foglalkozáson vagyunk túl, ahol apa nem ment be a vízbe, csak a delfinek, a terapeuta és Boti. Ilyenkor igazán meghitt a hangulat, csak a víz csobogását és persze Boti hangját lehet hallani. A férjemmel kicsit háttérbe vonulunk, fotóztunk és figyelünk. Aki ismer, tudja, hogy nagyon nehezen engedem más kezébe Botit. Itt sem volt ám másképp 😉Nem ismertem a terapeutát, nem tudtam miként viselkednek a delfinek stb.
Aztán már első alkalommal minden aggodalmam szertefoszlott! Ugyanis Tayfun,a terápeutánk nyugodt, figyelmes és olyan finoman ér Botondhoz, mint egy hímes tojáshoz. Amikor bizonytalan, mit hogy csináljon, hogyan mozdítsa Botit, a szemével kérdez én pedig válaszolok a partról! We love Tayfun!

Pure harmony ???

Day 8-9.
Boti izgatottsága màr az aznapi terápiákra való indulás előtt érezhető volt. Szerencsére mindig pontosan érkezett èrtünk Murat doktor egyik sofőrje Ali vagy Alaattin ?.
A medencèhez érve màr hiányoltam kicsi Adàt, elkezdtem Botira ràadni a neopren ruhát (ami igazából nem volt olyan fontos, hiszen 26-fokos volt a víz,), de aztàn egy jòl irányzott hideg vizes fröcskölèssel a hátamon, tudtam, hogy ott van. Amúgy ezt Boti kacagása tette csak igazán felejthetetlennè ?
Azt már írtam korábban, hogy a platformon eltöltött idő egyre rövidebb lett ès nem volt ez másként most sem. Tayfun örömmel mondta, de a partról is lehetett látni, hogy Boti egyfolytában tempózott a lábaival a vízben, karjait pedig kicsi Ada irányába nyújtogatta. Ezek mind önálló mozdulatok voltak, ellenben az első nehány foglalkozassal, amikor mèg a terapeuta ès mi tettük Boti kezeit a delfinekre! Hiába szerette volna a terapeuta, hogy nagy Ada közreműködésèvel történjen a foglalkozás, a “srácok” akarata győzött. De jò is volt ez így!
Egyre többet emelte Boti a lábait a víz alatt kedvenc delfinjère, mire az a testével finoman megemelte, sőt nem egyszer teljesen feltolta a víz felszine fölè a kisfiúnkat. Mindezt kacagás és jókedv kísérte.
A mi szívünk pedig csordultig telt boldogsággal!

Day 10.
Utolsó delfinterapiás foglalkozás (ebben az évben 😉 )
Elérkeztünk az utolsó alkalomhoz. Murat doktor szerette volna ezt az alkalmat igazán emlékezetessé tenni, és mivel Boti szereti az operát, meghívta az Antalya-i operaház híres tenorját Göksay Yaran művész urat, hogy énekeljen neki! <3 Mondanom sem kell, hatalmas öröm volt ez mindannyiunknak!

Az elmúlt 10 napban új kapcsolatokat, barátokat szereztünk. Olyan érzésem van, mintha mindig is ismertem volna őket. A delfineket különösen. 10 napig adtam át nekik az életem legféltettebb kincsét Botondot. És vigyáztak rá, sajátjukként szerették, játszottak vele és gyógyították.
Olyan leírhatatlan, lelkemig ható csodálatos érzés töltött el minden egyes foglalkozás alkalmával, amit szavakkal megfogalmazni nem is tudok! Vajon mit érezhet Boti? Nem tudja elmondani, mert nem beszél. De látom rajta! <3 Fülig erő mosoly egész napon át, rengeteg önálló mozdulat, gyors reakciók. Ha csak ennyi lenne már megérte. De Murat doktor sokéves tapasztalata szerint több várható. Nos! Türelmetlenül várjuk!

Nagyon köszönöm, hogy olvastátok a beszámolóimat! Jól esett a sok biztató üzenet, komment!

Ölelés:

Kata
????

Day 10.
Last dolphin therapy (this year 😉
Now we come to the last session. Dr. Murat would have liked the opportunity to make it truly memorable and since Boti loves opera, he invited the famous opera tenor from Antalya State Opera Mr Göksay Yaran to sing for him! <3 Needless to say, it was a great joy for all of us!

Over the past 10 days, we have gained new relationships and friendships. I have a feeling as if I had always known them. Particularly dolphins. I trusted them the most precious treasure of my life, Botond, and they looked after him as their own, played with him and certainly healed him.
It is indescribable, amazing feeling my soul was filled out at each session, I can not express in words. What would he feel now? He can not say it, because he does not speak. But I can see it! <3 Huge smile on his face throughout the day, a lot of independent movements, quick reactions. If that’s all, it was worth. But Dr. Murat years of experience says, more is expected. So! We are very excited about the results!

Thank you very much for reading my posts! It felt good to receive all that nice messages and comments!

Hugs and kisses:
Kata

 

About Dolphin Therapy

Check Also

Delfines kaland – Szabó Kata – Soulscience School Antalya